Inverteres klímák

Lakosság, kisteljesítményű ipari kategóriákban mára már csak inverteres vérlésű készülékek vannak forgalomban. A régebbi on/off típusú klímák úgy tartanak egy beállított hőmérsékletet a hűtött helyiségben, hogy a készülék maximális teljesítményét (és ezzel együtt a fogyasztását és a zaját) kapcsolják ki-be. Ez volt az olcsóbb és egyszerűbb megoldás. Az inverteres készülékek elektronikusan tudják szabályozni a kompresszor fordulatát és ezzel együtt a teljesítményét. Ezek a klímák gazdaságosabban és halkabban tudnak üzemelni, külső hőmérséklet szempontjából nagyobb a működési tartományuk.

Általánosságban légkondícionálónak (klímának) nevezett készülékek levegő-levegő hőszivattyúk. A levegő-levegő jelenti, hogy a felvett és a leadott energia honnan van és hova kerül leadásra. A készülékekben az elektromos áram csak a hőszivattyús rendszer működtetésére használódik fel (kompresszor, ventillátorok…), a leadott energia a kinti levegőből származik. A mai készülékek képesek fűtő üzemmódban is dolgozni. Ez azt jelenti, hogy a beltéri egység kb. 4-szer több meleget fúj be a klimatizált helyiségbe, mint ha a készülék által elhasznált áramot egy egyszerű hősugárzó (vill.radiátor) fogyasztaná el. Összehasonlítva a gázfűtéssel kb. a kinti mínusz hőmérséklet alatt a gáz-, felette a klímás (hőszivattyús) fűtés a hatékonyabb. Szerencsére magyarországon a fűtési szezon nagyobbik része a 0°C feletti tartományban van, ezért a teljes fűtési szezont tekintve a klímás fűtés a hatékonyabb. Ez még jobb lehet, ha a klímához kedvezményes tarifájú H vagy Geo tarifás áramot igényelnek. A fűtési üzemmód a régi on/off készülékeknél kb. +3, -5 ºC, inverteres készülékeknél -15, -25 °C külső hőmérsékletig használható. A légkondícionálók egy része téliesített, ami azt jelenti, hogy a nagyobb hidegekben is jól működik a berendezés és a kültéri egységben fűtéskor termelődő kondenzvíz folyamatos hosszabb kinti fagyok esetén sem okoz meghibásodásokat a kültéri egységbe fagyva.

Forgalmazott márkák >>